Mi a baj a célokkal? Miért nem szeretjük őket?
Itt van a 2011-es esztendő a nyakunkon! (Sőt! Valószínűleg e sorok olvasása már az újév első napjaiban történik.)
Ez az időszak hagyományosan mi másról szólna, mint az ilyenkor esedékes fogadalmakról, tervekről, célokról.
Visszanézünk az elmúlt évre, tervezgetjük a következő esztendőt. Hogy
ezt ilyenkor tesszük, ez teljesen természetes. Hiszen az egész életünket
periodikusan ismétlődő tevékenységekkel és időszakokkal éljük. A
reggelek, az esték, a napok, hetek, hónapok olyan könnyedén, szinte
észrevétlenül, úgy peregnek le, mint megannyi kvarcszemcse a
homokórán...
De egy évzárás és egy új év kezdete?!?Az más!
 Ilyenkor tényleg megállunk egy pillanatra, hogy visszanézzünk,
aztán előre. És a szomorú az, hogy amikor az elmúlt időszakot
mérlegeljük, nem mindig örülünk annak, amit látunk. Kudarcok, meg nem
valósult tervek, az álom kategóriájában maradt célok, csak vágyott, de
soha el nem ért eredmények….. És az ember néha már leszokik arról, hogy
egyáltalán merjen célokat álmodni, tervezni, jövőt építeni: „Célok?
Tervek? Ööööööö…. Maradjunk a realitásoknál…. Majd lesz valahogy…Nem
érünk mi rá ilyenekkel foglalkozni, nekünk dolgozni kell a
fennmaradásért… Jobb nem álmodozni, mert úgy is annyi minden máson
múlnak a dolgok…”
Konzultánsként dolgozva azt figyeltük meg, hogy nagyon kevesen vannak olyanok, akik a célokkal, tervezéssel a szükséges mértékben foglalkoznak. Vélhetően a korábban nem teljesült elképzelések miatt.
Elárulok egy titkot:
Olyan mértékben múlik minden máson a saját céljaink megvalósulása,
amilyen mértékben elfogadjuk azt, hogy máso(ko)n múlik, és nem rajtunk!
Példa: Ha azt gondolom, hogy 20%-ban múlik rajtunk, 80%-ban a
külső tényezőkön, akkor 1 egységnyi rajtunk múló tényezővel szemben jön 4
egységnyi ok, amiért nem sikerülhet, amit elterveztünk. És a
pesszimista ember boldog lehet, mert igaza lesz: ekkora szembeárral
ugye, hogy nem sikerülhetett a dolog! Így csak 20 %-a valósul meg
céljainknak.
Fordítsuk meg: A külső tényezőknek adjunk 20%-ot, saját okozóságunkra, hogy milyen arányban múlnak rajtunk a dolgok, 80%-ot!
Ebben az esetben 1 egységnyi szembe jövő problémára akár 4 egységnyi
megoldással is képesek vagyunk kirukkolni. És állítom, hogy ez a titok!
Ha a külső tényezőket, körülményeket nevezzük meg OK-ként, amiért nem
sikerül céljainkat elérni, akkor többségében problémákban gondolkodunk
és abban, hogy miért nem fog menni a dolog. Ha azt az eltökélt döntést
hozzuk, hogy márpedig - ha a fene fenét eszik is –mi leszünk az OK-ozók,
akkor elkezdünk megoldásokban gondolkodni.
És ha a figyelmünket erre helyezzük, akkor érdekes módon ténylegesen
elkezdenek jönni a jó megoldások, és elkezdenek nagyobb arányban valóra
válni a céljaink, az álmaink.
Ugye, milyen egyszerűnek tűnik? És higgyük el: a dolgok általában sokkal
egyszerűbbek, mint gondolnánk. Csak mi, emberek, néha szeretjük
túlbonyolítani őket.
A 2011-es esztendőre kívánunk nagyon sok olyan célt, amit az év során sikerül megvalósítani!!!
A következő hírlevelünkben ahhoz adunk egy kis gyakorlati segítséget,
hogyan tegyünk oda úgy célokat, hogy könnyebb legyen a megvalósításuk.
Hiszen a célok megvalósítása a jó cél-állítással kezdődik!!!!
Üdvözlettel:
Makó Gábor
Goodwill Group
|
